Hatásvizsgálat

Komplex programunkat 2017-ben kezdtük 15 fő 4-5. osztályos hallássérült, és tanulási zavarral küzdő tanulóval logikai-matematikai, téri-vizuális és nyelvi képességterületen. 2018-ban és 2019-ben folytattuk ugyanazokkal a tanulókkal. Mindhárom évben sikerült programjainkat pályázati forrásból finanszírozni a Nemzeti Tehetségprogram NTP-KTK konstrukciójából.
Célul tűztük ki tanulóink személyiségfejlesztését, szociális kompetenciáik fejlesztését, a hallássérült tanulók szociális integrációjának elősegítését.
A három év során céljaink nem változtak, viszont mindig magasabbra tettük a mércét, nőttek az elvárások. Míg 2017-ben, a projekt elején a szociális kompetenciák terén csak az egymás elfogadása volt az elvárás, addig a projekt végére a hallássérült és tanulási zavarral küzdő gyerekek zökkenőmentesen képesek voltak párban, csoportban, projektmunkában együttműködni. Az eredmény nem csak a szakköri és szaktábori foglalkozásokon mutatkozik meg, hanem egyéb iskolai tevékenységeik során, amikor közös térben vannak szervezett vagy spontán tevékenységeikben: kirándulásokon, tanórai szünetekben. Viselkedésük mintául szolgál a többi gyerek számára, így multiplikátor hatás is érvényesül. Ezek a gyerekek most nyolcadikosok, jövőre középiskolába kerülnek. Reményeink szerint az átmenet sikeréhez hozzájárul programunk is.
Hogyan értük mindezt el?
A hallássérült és tanulási zavarral küzdő tanulók közt könnyen kialakulnak kommunikációs konfliktusok, hiszen eltérő kommunikációs kódot használnak. A hallássérült gyerekek jelnyelvi kommunikációja még maguk közt is okoz néha félreértéseket.
A foglalkozásokat verbális és nonverbális kommunikációs nyelvi játékokkal, szerepjátékokkal, társas játékokkal kezdtük. A kommunikációt egyik szakkörvezető kollégánk jelnyelvi tolmácsként is segítette. A gyakorlatok során a tanulók egymásra voltak utalva, figyelniük kellett a verbális, jelnyelvi megnyilvánulásokra, mimikára, testbeszédre. A közös játékok során fejlődött alkalmazkodóképességük, türelmük, önismeretük, empátiás készségük, kudarctűrésük.
A hallássérült tanulók az auditív kommunikációs csatorna részleges vagy teljes kiesése következtében vizuális téren jók, ez erős oldaluk, nyelvi területen viszont elmaradnak kortársaiktól. A programba beválogatott hallássérült tanulók logikai-matematikai területen is jól teljesítenek. Erre alapoztuk programozási tematikai egységünket.
A beválogatott tanulási zavarral küzdő tanulóink tanulási zavaruk típusától függően eltérő erős és gyenge oldalakkal rendelkeznek, szekvenciális gondolkodást igénylő feladatokban gyengébben teljesítenek, viszont holisztikus gondolkodásuk esetenként igen fejlett. Ez az egészleges gondolkodás a játékos programozási feladatok tervezésénél nagyon jól kamatoztatható. A részletek kidolgozásához viszont lépésről-lépésre történő gondolkodásra van szükség, amelyben viszont a hallássérült tanulók jók.
A hallássérült és tanulási zavarral küzdő tanulók vegyes csoportokat alkotva nagyon hatékonyan tudtak együtt dolgozni. A hallássérült, kiemelten a siket tanulók, az erősen vizualizált programozási környezetekben – mint például a Kodu vagy a Scratch és egyéb blokkprogramozási nyelvek – alapvetően képi gondolkodásuk következtében kiemelkedően teljesítettek. A tanulási zavarral küzdő tanulók fejlődését is elősegítették a problémamegoldó és algoritmikus gondolkodás terén a vizuális programnyelvek, hiszen nem kellett parancsszavakat olvasniuk, értelmezniük, leírniuk. A játékszabályokat, algoritmusokat le is írtuk, szövegszerkesztő programban, amely lehetőséget adott a helyesírás ellenőrzésre. Ezzel a gyerekek nyelvi kifejező képessége, helyesírása fejlődött. Az algoritmusok vizuális program parancsokba való leképezése során a parancsokat mindig megfogalmazzuk verbálisan is belső beszéd formájában, néha igen bonyolult nyelvi szerkezetekben. Ez a siket tanulók esetében egyfajta képi gondolkodásban nyilvánul meg a blokkparancsok segítségével. Kész blokkprogramok elemzésével is foglalkoztunk, amellyel a gyerekek analizáló képessége fejlődött.
A virtuális robotokkal végzett közös programozás után már a valóságos problémákat modelleztünk robotokkal. Eljutottunk addig, hogy a közös munka eredményeként versenyfeladatokat készítettünk, amelyhez robot pályát építettünk egy projekt keretében. A feladatok gyerekek általi tervezése lehetőséget adott kreativitásuk fejlődésére.
Motivációjuk nőtt az erős oldal fejlesztését célul tűző tevékenységek iránt, ugyanakkor bátrabban vettek részt azokban a tevékenységekben, amelyek a gyenge oldaluk fejlesztését segítették elő. Ezek a hatások a szakköri programokon túlmutatóan a mindennapi tanítási gyakorlatban is érvényesültek az adott képességterületeket érintő tantárgyakban. A programon részt vevő tanulók az iskolában szervezett házi versenyeken is aktívabban, eredményesebben szerepeltek.
Intézményünk számára a kompetenciamérés eredményeiről – SNI tanulókról lévén szó – telephelyi jelentés nem készül, de az egyéni mérési azonosító alapján hozzáférünk eredményeikhez, viszont a 8-os kompetenciamérés még hátra van, így ezen a területen egyelőre nem tudunk összehasonlításokat tenni.
A program pályaorientációs hatása sem elhanyagolható. Négy tanuló informatikai pályára készül.
Programunk bemutatására – a projektben tervezett disszeminációs tevékenységen túl – több alkalommal lehetőséget kaptunk.

XXXII. Hanyvári Pál Kommunikációs Emlékverseny 2018:

Fehér Annamária V. Orsós Tamara VI. helyezett.