Gyógypedagógiai Konferencia Kaposvár 2018. – Duráczky Műhely
A kaposvári Pedagógiai Oktatási Központ által 2018. október 16-án szervezett „Emeljetek fel, szólni, látni, élni…” – Gyógypedagógusok támogató szerepben című konferencia keretében intézményünk öt szakmai műhelyt szervezett.
A kaposvári Pedagógiai Oktatási Központ által 2018. október 16-án szervezett „Emeljetek fel, szólni, látni, élni…” – Gyógypedagógusok támogató szerepben című konferencia keretében intézményünk öt szakmai műhelyt szervezett.
A szövegértési kompetenciák fejlesztése (Lévai Edit)
A felkérésnek megfelelően “Szövegértési kompetenciák fejlesztése – tantárgyfüggetlen szövegfeldolgozási technikák” témakörben állítottuk össze programunkat. Mivel nemcsak gyógypedagógusok vettek részt a műhelymunkán, fontosnak éreztük, hogy rövid elméleti bevezető során áttekintsük, mik is a szövegértési kompetenciák, hogyan fejlődnek, melyek azok a területek, amelyek legnagyobb mértékben befolyásolják a megfelelő szövegértési teljesítményt.
A műhelymunka gyakorlati részében olyan feladattípusokat, játékokat mutattunk be az érdeklődőknek, amelyek alkalmasak arra, hogy a mindennapi élethelyzetekben, a tanulók személyes érdeklődésének megfelelően fejlesszék szövegértési kompetenciáikat. Kollégáink nagyrészt saját készítésű eszközöket vonultattak fel, de előkerültek kereskedelmi forgalomban kapható társasjátékok is. Tanácsot adtunk arra vonatkozóan, hogy a tanulók egyéni szükségletei szerint mely eljárásokat, eszközöket tudják alkalmazni az egyes nyelvi szinteken.
A műhelymunka legérdekesebb és a résztvevők visszajelzései alapján leghasznosabb részeként csoportmunkában kellett feladatokat alkotni egy hétköznapi információs szöveghez kapcsolódóan.
A műhelymunkán szép számban megjelent kollégák valamennyien elégedetten távoztak, mint mondták: hasznos gyakorlati segítséget kaptak, a délután során bővült módszertáruk.
A nyelvi fejlesztés lehetőségei óvodai csoportokban (Lőrinczné Keller Klaudia, Peltzerné Komáromi Judit)
Óvodánkban „A nyelvi fejlesztés lehetőségei óvodai csoportokban” című műhelymunkába nyerhettek betekintést az érdeklődök. 19 vendég vett részt a programon, köztük tanítók, gyógypedagógusok és óvodapedagógusok. A jelenlévők megismerhették az óvodai oktató-nevelő munka specialitásait és megnézhettek egy foglalkozást. Célunk volt, hogy segítséget nyújtsunk módszerekkel, anyanyelvi játékokkal, az integrálásban részt vevő beszédfogyatékos illetve tanulási zavarral küzdő gyermekek hatékony fejlesztéséhez. A délután nagyon jó hangulatban telt, hasznos információkat osztottunk meg egymással a kötetlen beszélgetés során. Köszönjük vendégeinknek a részvételt.
Konfliktusok feloldása, agressziókezelés az iskolában (Hegedüsné Somogyi Beáta)
A konferencia egyik délutáni műhelyében a konfliktuskezelésé volt a főszerep. Beszéltünk a konfliktus motiváló és gátló erejéről, az iskolában, oktatási, nevelési intézményekben felbukkanó konfliktusokról, megoldási stratégiákról. A résztvevők kitöltöttek egy saját konfliktuskezelésükre vonatkozó tesztet, értékelték azt, majd megbeszéltük a különböző megoldási lehetőségek szerepét a mindennapokban. Kitértünk az agresszió, a stressz és a frusztráció szerepére, valamint megegyeztünk a megfelelő kommunikáció fontosságában is. Megismertük saját kommunikációs stílusainkat, és az asszertív kommunikáció alapjait.
Az érdeklődők pozitívan reagáltak a délutánon elhangzottakra, a beszélgetésekre, de megegyeztünk abban, hogy a téma összetett, alaposabb megismerése több időt igényel.
Művészeti terápiák hatásai a tanulási zavarral küzdő gyermekek fejlesztésében. Aktív zeneterápia (Fokvári Anikó, Tóth Kata, Istántsuly Júlia)
A Művészeti terápiák hatásai a tanulási zavarral küzdő gyermekek fejlesztésében műhely programja egy körjátékkal indult, melyben a hallgatóság mind a 20 tagja aktívan részt vett. Majd ráirányítottam a figyelmet a körjáték számos készségfejlesztő hatására. Szándékom ezzel az volt, hogy tudatosítsam a jelenlevőkben, a körjáték NEM „csak” körjáték! - egyben bíztassak mindenkit, hogy ezzel a tudatossággal továbbra is bátran körjátékozzon tanítványaival, gyermekeivel. Elmondtam, hogy a hozzánk járó gyerekek a már említetteken kívül az ének-zene órákba beépítve dr. Kokas Klára zenepedagógus egyedülálló zenebefogadási módszerével – melynek része a körjáték is -, még intenzívebb fejlesztésben részesülnek. A továbbiakban ezt szemléltettem videó felvételekkel és világítottam rá a kiragadott foglalkozásI elemek készségfejlesztő hatásaira. (Fokvári Anikó)
A program következő fejezete a képzőművészet terápiás szerepéről, folyamatáról, hatásáról szólt. Bevezetésképpen az érdeklődők rövid vetítés megtekintésével kaphattak ízelítőt arról, milyen hangulata, látható képi produktuma van egy-egy foglalkozásnak. Ezután fejtettem ki, hogy valójában mi is a képzőművészeti terápia, milyen tevékenységek folynak a foglalkozásokon, ezek milyen hatással lehetnek a gyermek személyiség fejlődésére. Említést kapott az is, miként kapcsolódik a zene és a képzőművészet hatása a terápiás folyamatban. Az elmondottakat a rövid videófilm egy-egy diájának kiemelésével, magyarázatával tettem megfoghatóbbá. Zárásul vendégeink saját élményű műhelymunka által kóstolhattak bele a művészetterápiás tevékenység hatásmechanizmusába. (Tóth Kata)
Az előadás sorozat utolsó része, egy aktív zeneterápiás foglalkozás volt. Az aktív zeneterápia a hangszerekkel való érzelmek, hangulatok kifejezése irányított formában. A konferencia résztvevői élvezettel használták a hangszereket. A feladatok közben elmondtam, egy-egy tapasztalatot, vagy történetet az adott feladatról. Nagyon jól sikerült foglalkozás volt, méltó lezárása a napnak. (Istántsuly Júlia)
Tanulást segítő infokommunikációs technikák tanulási zavarral küzdő tanulók számára (Szabó János)
Műhelyünkben gyakorlati példákon keresztül bemutatásra kerültek olyan számítógépen egyszerűen megvalósítható formai és tartalmi megoldások a nyomtatott és digitális tananyagokat illetően, amelyek segítik a tanulási zavarral küzdő tanulók információfeldolgozását. Ehhez kapcsolódóan szó esett az „Egyetemes tervezés” eszméjéről, annak alapelveiről, ami reményeink szerint a jövő tananyagfejlesztésében is érvényesülni fog.
Kipróbáltunk néhány, a tanulási zavarral küzdő tanulók esetében is jól használható pedagógiai mérőeszközt, mint például a tanulási stílus kérdőív, motivációs profil, kognitív profil.
Beszélgettünk a „Gondolattérkép” módszer hatékonyságáról, digitális megvalósítási lehetőségként a „Prezi” online prezentációs eszközt használva, amely útvonal tervezési lehetőségével dinamikus gondolattérképek létrehozását teszi lehetővé diákok, tanárok számára akár kollaborációban is.
A gyorsan fejlődő beszédalapú technológiák alkalmazása is felmerült, mint hátránykompenzációs lehetőség. Kipróbáltuk a „Robobraille” online média konverterét, amely különböző nyelvű írott szövegek átalakítására képes különböző nyelvekre szintetizált beszédhang formájában. Ennek fordítottjára használható a „Balabolka” program, amely a beszédhangot alakítja írott szöveggé. Diszlexiás emberek számára találhatók ezekhez hasonló hasznos eszközök a „Literacy” portálon, amely egy nemzetközi projekt eredménye.
A műhely zárásaként videón megnéztük Dr. Donauer Nándor neuropszichológus „A diszlexia mítosza” c. előadását, amely a „Gyermek 3D-ben – Tanulási zavarral a szakképzésben”című konferencián hangzott el. Majd a filmben látottakra reflektáltunk néhány mondatban. A résztvevők számára ajánlottam a műhely mottójául választott szöveg szerzőjének könyvét: Dr. Gyarmathy Éva: Diszlexia a digitális korszakban címmel.
A szakmai műhelyfoglalkozásokra Kaposvárról és környékéről sok érdeklődő kolléga érkezett többségi és gyógypedagógiai intézményekből. A részvevők pozitív visszajelzései megerősítettek bennünket abban, hogy szükség van az általunk végzett támogató munkára. Köszönjük a Kaposvári Pedagógiai Oktatási Központnak a professzionális szervezést!
Címkék: általános